Magyar Péter megtalálta a fideszes AI-videók ellenszerét?
A magyar választási kampány az AI politikai felhasználásának kísérleti terepe lett.
A generatív mesterséges intelligencia és a politika kapcsolata — ahogy egyébként maga az egész technológia — még a fejlődési ívének nagyon az elején van, és ebből a szempontból a 2026-os választások igen izgalmas kísérleti terepet jelentenek. Bár a Köztesben nem célom kommentálni a magyar politikát vagy a választási kampány alakulását,
az elmúlt időszakban észrevettem egy érdekes eltérést abban, ahogyan a Fidesz és a Tisza beépíti a generatív mesterséges intelligenciát a kampánykommunikációjába, és ezt muszáj itt feljegyeznem, mert az AI globális politikai felhasználásából is megmutathat valamit.
Szóval azt érdemes rögzíteni, hogy lövésem nincs, ez az eltérés milyen hatással lehet a választás eredményére, ha egyáltalán bármilyennel. De ettől még az egész sztori lenyűgözően érdekes, még ha nem is magyar választás-aritmetikai szempontokból.
Nézzétek meg ezt a két videót, a Fidesz legújabb negatív kampányvideóját Magyar Péterrel szemben, illetve ezt az MP által közzétett videót az ő és Kapitány István főszereplésével!
A hangulatot leszámítva van egy nagyon érdekes különbség a két videóban. A Fidesz közvetlen üzenetátadásra használja ezt a generatív mesterséges intelligenciával készült videót, állításokat tesz általa közvetlenül. Úgy használja az AI-videót, mint egy hagyományos választási plakátot vagy választási hirdetést. Van egy kampányüzenete és annak illusztrálására generál egy videót.
Ehhez képest a Tisza közbeékel egy plusz — eltávolító, önreflexív — lépést.
Van egy AI-slopnak méltán nevezhető videó, amelynek eredetéről nem derül ki sok, a videó leírásában Magyar utal arra, mintha ez valami fideszes kontent lenne, de látványvilágát és dramaturgiáját tekintve annyira pozitív az ellenzéki vezetőre nézve, hogy nem kizárható: a vele szimpatizáló közösségi médiás népművészet alkotása.
(Frissítés: a hírlevél kiküldése után nem sokkal jelezte a közösségi média politikai használatában nálam sokkal jártasabb ismerősöm, hogy a megnézett részletek valóban egy, a tiszás politikusokat lejáratni hivatott videóból származnak.)
De bárhogy is van, nem az történik, hogy egyszerűen csak közzétesz egy számára egyébként amúgy előnyös, propagandisztikus egyszerűségében a Fideszével vetekedő videót, hanem eltartja kicsit magától:
a párt két vezető politikusa nézi a videót velünk együtt, rácsodálkozik velünk együtt, nevet rajta velünk együtt. Mi, átlagos néző-szavazók nem az AI-videót nézzük, hanem azt nézzük, ahogy a két politikus nézi az AI-videót.
Ebben az eltávolító, önreflexív gesztusban az az izgalmas, hogy az egyik videó üzenete – hogy ti. A Tisza ilyen: überfasza –, ugyanúgy átmegy, mint a másik videónak az üzenete – hogy ti. A Tisza ilyen: hazaáruló g*ci –, csak közben megspórolja az AI-használat miatti negatív reakciókat, megspórolja a néző-választók egy részében érthető módon keletkező bizalmatlanságot.
Még ősszel, Zohran Mamdani New York-i és Rob Jetten hollandiai kampánya kapcsán írtam itt arról, hogy a bizalom utáni világban ezek az önreflexív eltávolító gesztusok hogyan képesek megteremteni az autentikusság, az őszinteség érzetét a politikával és a politikai kommunikációval szembeni generalizált állampolgári gyanakvás körülményei között is.
Mamdani, Jetten, Magyar: ami közös bennük, és amit ez elárul rólunk
(Egy hét leforgása alatt két, politikai ideológiájában eltérő politikus nyert választást: Zohran Mamdani New Yorkban, Rob Jetten Hollandiában. A különbségeik ellenére van bennük valami közös, és ez nemcsak róluk, de a társadalmainkról is sokat elárul. Erről szól ez az írás.)
Ha igaz ez a hipotézisem, akkor ez a módszer a generatív mesterséges intelligencia politikai kommunikációs felhasználására is hatással lehet. Két eltérő módszertan, egy közvetlen-frontális és egy közvetett-önreflexív felhasználási mód versenyét láthatjuk.
Érdekes lesz figyelni, hogy melyik milyen eredményekre vezet (pl. melyik hogyan terjed a különböző közösségi médiás platformokon), és hogy melyik milyen kontextusokban honosodik meg. Nem gondolom, hogy az derülne ki, hogy az egyik egyértelműen célravezető és hatékony, a másik meg egyértelműen elhibázott és téves megoldás lenne.
Simán el tudom képzelni, hogy a korábbi primitív üzenetszajkózási eszközökhöz — ahogy Ruff Bálint mondja: a vashoz — hasonlóan ezek a fideszes AI videók is hatékony kommunikációs eszközöknek bizonyulnak.
De azt is el tudom képzelni, hogy a megszólítani kívánt választók legalább egy részében visszatetszést kelt, vagy az elsődleges üzenet helyett egy másik üzenetet ad át, az AI megbízhatatlanságát a Fidesz megbízhatatlanságává konvertálja át. Ez lenne a Marshall McLuhan-i “a médium maga az üzenet” nagyon vulgáris megnyilvánulási formája.
Meg persze azt is el tudom képzelni, hogy bizonyos választói szegmensekben az egyik, más szegmensekben a másik bizonyul hatékonyabbnak.
Épp az elmúlt hetekben ástam bele magam a választói viselkedés racionális-irracionális aspektusaival foglalkozó kutatásokba, mert nagyon érdekelt, és ha ezekből indulok ki, igazad van szerintem abban, hogy nem lehet eldönteni egyértelműen, hogy melyik videó kinél csapódik le pozitívan vagy negatívan: minél inkább polarizált és információs zajjal telített egy választási környezet (és nálunk az), annál erősebb lesz pl. a pártidentitás szűrő, amin keresztül ezeket a tartalmakat értékelik. Bár az őszinteség (önreflexió) mutatása egy ilyen abszolút feature általában, ha nem az "én jelöltem", akkor hajlamos leszek átkeretezni az egészet (pl. gyengeségre vagy"komolytalanok, mit nevetgélnek" stb.) Illetve hajlamos leszek elfogadni azt a keretezést, amit az a párt ad, akihez inkább húzok.
Hogy mennyire "baráti" a Kapitány-Magyar videó a háborgó tengeren az azt is alátámasztja, hogy Kapitány a tengerész tányérsapkájában kiköpött Horthy Miklós - mármint azok számára, akiknek van képélménye Horthyról...