Szerintem az, ami a nagykorrupció kapcsán felkorbácsolja az emberek igazságtalanság érzetét, az nem az hogy illegális, és nem is az hogy egyenlőtlenségek vannak és rámutat a képviseleti demokrácia tökéletlenségeire.
Hanem az, hogy a jóléti állam ígéretével rákényszerülnek (nincs választásod hogy fizetsz-e adót, mert lecsuknak ha nem; és erre az a mondás, hogy hát mert ez közérdek és mindenkire vonatkozik hogy a 'közösbe' bele kell adnia) a saját nehezen megkeresett pénzük nagy részét odaadni ezeknek az embereknek, akik gyakran nem is azok, akiket ők választottak volna arra hogy az általuk is előteremtett közvagyon felett őrködjenek és rendelkezzenek; és nemhogy az alapvető létbiztonsághoz szükséges szolgáltatásokat (pl. minimális szinten működő egészségügyet, kátyútlan utakat, óvodai férőhelyeket) nem kapnak érte, hanem egyenesen a saját egetverő luxusukra költik el ezt olyan emberek, akiknek alapból sincs szükségük a jóléti államban megteremtendő alapvető intézményes infrastruktúrákra vagy egyéb pluszpénzekre, akik már a hivatalos fizetésüket is az állampolgárok zsebéből kapják, és akik még csak nem is adnak bele a vagyonukhoz proporcionális módon abba a 'közösbe'.
A klasszik ókori demokráciában pl. megválaszthatóság ugyan volt, de adó abban a formában mint ma, nem (vámok és eseti díjak voltak, a közérdekű beruházásokat pedig a gazdagabb családok támogatták kvázi jó hírnév és legacy biztosítása végett); és ugyan lehet egy ilyen kontextusban is beszélni a képviseletiség problémáiról, és akár korrumpálhatóságról is, de ez a rétege, hogy a nép finanszírozza a politikus vagyonodását, nem jelenik meg. Azok a szófordulatok, hogy a 'mi pénzünkből', 'az én adómból', 'elvesztette közpénz jellegét', 'miközben nincs a kórházban wc-papír', ezek adják az erejét az antikorrupciós ügynek.
És sztem tök jogos hogy állampolgárok, ha már olyan rendszerben élünk ahol szép magyar kifejezéssel élve 'a beledet is kidolgozod', kivannak rajta hogy ebből a munkából nemhogy nem kapják vissza amit a 'közösbe' betettek, hanem ezek az általuk meg se választott, sokszor általuk egyenesen gyűlölt emberek repcsiznek, nyaralnak, vuttyonoznak, plusz bebetonozzák hogy továbbra is rendszeresen tudjanak lopni az állampolgároktól. Ha nem az állampolgárok finanszíroznák ezt úgy hogy arról volt szó kapnak cserébe valamit, akkor sztem elég toleránsak sokan a luxizással; még akár szórakoztató sorozatot is néznek szívesen az extrémen egyenlőtlenül gazdagabb emberek életéből. (Edit: még az illegális tevékenységekkel, félig-szabályszerű trükközésekkel, sőt még akár az erőszakosabb bűncselekményekkel sincs automatikusan baja az embereknek - a kiskapukeresés nemzeti sport, a gangstaság, fegyverek, barely legal girls mind egyenesen cool, de most ebbe bele se megyek - a lényeg, hogy önmagában az hogy valami illegális vagy a legalitás határán táncol az nem elegendő ahhoz hogy közutálat tárgyává váljon, vagy hogy népszerűség-deterrens legyen.)
Jobbról úgy sikerül meggyőzni az embereket, hogy látod, itt tolod az igát becsületesen és úgyse kapsz az adódért semmit, akkor már inkább ne kelljen adókat fizetni.
Most itt az az ígéret, hogy a beledet ugyan kidolgozod majd továbbra is, de legalább az abból kifizettetett közpénzeket tényleg olyan dolgokra fogják költeni, amiből az átlag állampolgár is részesül majd.
Sztem balról úgy kezelhetjük ezt a témát a legjobban, hogy tudomásul vesszük a bérmunkás osztály (klasszikus értelemben véve, tehát nem jövedelemszint alapján osztályosítva, hanem mindenki aki bérért dolgozik és adót fizet) felháborodását azon, hogy a kapitalizmus (belemetkidolgozom) és a politikai elit (az meg ellopja) úgy játszik össze egymással, hogy ő nem részesül a munkája egy jó részének gyümölcséből (nem valódi közszolgáltatásokra költik az adóját); és rávilágítunk hogy az első is megnevezhető a szendvedése forrásaként, és a kettő együtt adja ki hogy mennyire átbaszottnak érezhetjük magunkat, és nem elég hogy az adóból ne luxizzanak hanem hasznos dolgokra költsenek, hanem a munka rendszerével is kell kezdeni valamit.
Az én tapasztalatom szerint nem hamis dichotómia, hanem az történik, hogy az antikorrupciós politika mintegy protézisként helyettesíti a jobb világ építését. Azt hisszük, általa már jobb világot építettünk, aztán kiderül hogy nem. Abban igazad van, hogy elviekben nem zárja ki a két dolog egymást, viszont történetileg sajnos minden példa ebbe az irányba mutat: véges politikai erőforrásaink vannak, nem engedhetjük meg, hogy félreismerjük a problémáink gyökereit.
Szerintem a többség egyelőre nem akar nagy változást. Inkább a biztos, jól ismert langyos fosban ül.
Nincs kis és nagy korrupció. A választott vezetők azért korruptak, mert a társadalom, ahonnan jönnek, így szocializálta őket, ezt tanulták.
Orbán se a korrupcióba bukott bele, bár tény, hogy egyre pofátlanabbakká váltak.
Ha kedvezőbb az európai gazdasági környezet és/vagy nem hiszi azt, hogy megoldjuk az EUs eurómilliárdok nélkül, szerintem máig ő ülne a magyarok nyakán. Mert a többséget az érdekli, hogy neki anyagilag hogy megy.
Az elszámoltatás azért ilyen hangsúlyos, mert a többség nem jutott egyről a kettőre az elmúlt években. Ilyenkor különösen irritáló, hogy a tűzhöz közel ülők meg nagyon is.
"Szóval amikor én egy politikust megítélek, akkor sokkal többet nyom a latba, hogy a közjót szolgálja-e, mindannyiunk által használható közösségi infrastruktúrákat épít-e, a környezetet próbálja-e ápolni, méltó lakhatást próbál-e teremteni, a dolgozó embereket védi-e a munkáltatóik kizsákmányolási kísérleteivel szemben, mint az, hogy amúgy elsikkasztott-e pár milliót, vagy mindenben betű szerint követte-e a közbeszerzési szabályokat."
vs.
"nem baj ha lop, a mi emberünk"
A két nézet nagyon hasonló.
A kérdés, melyik az igazabb, a szó ontológiai értelmében.
(Nem provokáció, hanem elgondolkodtat az írás: tehát jó!)
Addig persze megvan, hogy a kapitalista világrend kizsákmányoló, viszont mivel mind a kommunista, mind a szocialista modell minden kisérlete triviálisan és megkérdőjelezhetetlenül elbukott, ezen nincs sok rágódni való. Szabadság szerető ember csak a kizsákmányoló kapitalista rendszerben tud tartósan élni, a falansz megöl minket.
Márpedig az elit kontrollálatlan korrupciója is elviselhetetlen, tehát fontos újra meg újra példát statuálni, hogy nem tartható fent, pláne nem vállalható fel a nyílt korrupció. Ráadásul magyarország politikai elitje korábban sosem gazdagodott az Orbán rezsimhez fogható módon, tehát csak a korábbi kultúrális gyökereinkhez kell visszatérni.
A társadalom már egyébként is jó irányban halad. A rendőr már nem dolgozik saját zsebre, bírót sosem próbáltunk Magyarországon megvenni, ma már az orvosnál sem triviális alapelvárás a kenőpénz.
Van lehetőség az elitben is tisztulásra. Nem vagyunk Románia.
Akkor igazából kell még dolgoznom azon, hogy világosabban át tudjam adni az üzenetet. Mert amúgy a felsorolt példáim az igazságtalanul működő rendszereinkről (adózás, nagyvállalati túlhatalom stb.) szerintem a kapitalizmuson belül is orvosolhatók, szóval nem az az állításom, hogy kapitalizmus megdöntése vagy semmi.
Szerintem az, ami a nagykorrupció kapcsán felkorbácsolja az emberek igazságtalanság érzetét, az nem az hogy illegális, és nem is az hogy egyenlőtlenségek vannak és rámutat a képviseleti demokrácia tökéletlenségeire.
Hanem az, hogy a jóléti állam ígéretével rákényszerülnek (nincs választásod hogy fizetsz-e adót, mert lecsuknak ha nem; és erre az a mondás, hogy hát mert ez közérdek és mindenkire vonatkozik hogy a 'közösbe' bele kell adnia) a saját nehezen megkeresett pénzük nagy részét odaadni ezeknek az embereknek, akik gyakran nem is azok, akiket ők választottak volna arra hogy az általuk is előteremtett közvagyon felett őrködjenek és rendelkezzenek; és nemhogy az alapvető létbiztonsághoz szükséges szolgáltatásokat (pl. minimális szinten működő egészségügyet, kátyútlan utakat, óvodai férőhelyeket) nem kapnak érte, hanem egyenesen a saját egetverő luxusukra költik el ezt olyan emberek, akiknek alapból sincs szükségük a jóléti államban megteremtendő alapvető intézményes infrastruktúrákra vagy egyéb pluszpénzekre, akik már a hivatalos fizetésüket is az állampolgárok zsebéből kapják, és akik még csak nem is adnak bele a vagyonukhoz proporcionális módon abba a 'közösbe'.
A klasszik ókori demokráciában pl. megválaszthatóság ugyan volt, de adó abban a formában mint ma, nem (vámok és eseti díjak voltak, a közérdekű beruházásokat pedig a gazdagabb családok támogatták kvázi jó hírnév és legacy biztosítása végett); és ugyan lehet egy ilyen kontextusban is beszélni a képviseletiség problémáiról, és akár korrumpálhatóságról is, de ez a rétege, hogy a nép finanszírozza a politikus vagyonodását, nem jelenik meg. Azok a szófordulatok, hogy a 'mi pénzünkből', 'az én adómból', 'elvesztette közpénz jellegét', 'miközben nincs a kórházban wc-papír', ezek adják az erejét az antikorrupciós ügynek.
És sztem tök jogos hogy állampolgárok, ha már olyan rendszerben élünk ahol szép magyar kifejezéssel élve 'a beledet is kidolgozod', kivannak rajta hogy ebből a munkából nemhogy nem kapják vissza amit a 'közösbe' betettek, hanem ezek az általuk meg se választott, sokszor általuk egyenesen gyűlölt emberek repcsiznek, nyaralnak, vuttyonoznak, plusz bebetonozzák hogy továbbra is rendszeresen tudjanak lopni az állampolgároktól. Ha nem az állampolgárok finanszíroznák ezt úgy hogy arról volt szó kapnak cserébe valamit, akkor sztem elég toleránsak sokan a luxizással; még akár szórakoztató sorozatot is néznek szívesen az extrémen egyenlőtlenül gazdagabb emberek életéből. (Edit: még az illegális tevékenységekkel, félig-szabályszerű trükközésekkel, sőt még akár az erőszakosabb bűncselekményekkel sincs automatikusan baja az embereknek - a kiskapukeresés nemzeti sport, a gangstaság, fegyverek, barely legal girls mind egyenesen cool, de most ebbe bele se megyek - a lényeg, hogy önmagában az hogy valami illegális vagy a legalitás határán táncol az nem elegendő ahhoz hogy közutálat tárgyává váljon, vagy hogy népszerűség-deterrens legyen.)
Jobbról úgy sikerül meggyőzni az embereket, hogy látod, itt tolod az igát becsületesen és úgyse kapsz az adódért semmit, akkor már inkább ne kelljen adókat fizetni.
Most itt az az ígéret, hogy a beledet ugyan kidolgozod majd továbbra is, de legalább az abból kifizettetett közpénzeket tényleg olyan dolgokra fogják költeni, amiből az átlag állampolgár is részesül majd.
Sztem balról úgy kezelhetjük ezt a témát a legjobban, hogy tudomásul vesszük a bérmunkás osztály (klasszikus értelemben véve, tehát nem jövedelemszint alapján osztályosítva, hanem mindenki aki bérért dolgozik és adót fizet) felháborodását azon, hogy a kapitalizmus (belemetkidolgozom) és a politikai elit (az meg ellopja) úgy játszik össze egymással, hogy ő nem részesül a munkája egy jó részének gyümölcséből (nem valódi közszolgáltatásokra költik az adóját); és rávilágítunk hogy az első is megnevezhető a szendvedése forrásaként, és a kettő együtt adja ki hogy mennyire átbaszottnak érezhetjük magunkat, és nem elég hogy az adóból ne luxizzanak hanem hasznos dolgokra költsenek, hanem a munka rendszerével is kell kezdeni valamit.
Hamis dichotomia. Nem az elszámoltatás és a jobb világ építése között választunk.
Az én tapasztalatom szerint nem hamis dichotómia, hanem az történik, hogy az antikorrupciós politika mintegy protézisként helyettesíti a jobb világ építését. Azt hisszük, általa már jobb világot építettünk, aztán kiderül hogy nem. Abban igazad van, hogy elviekben nem zárja ki a két dolog egymást, viszont történetileg sajnos minden példa ebbe az irányba mutat: véges politikai erőforrásaink vannak, nem engedhetjük meg, hogy félreismerjük a problémáink gyökereit.
Szerintem a többség egyelőre nem akar nagy változást. Inkább a biztos, jól ismert langyos fosban ül.
Nincs kis és nagy korrupció. A választott vezetők azért korruptak, mert a társadalom, ahonnan jönnek, így szocializálta őket, ezt tanulták.
Orbán se a korrupcióba bukott bele, bár tény, hogy egyre pofátlanabbakká váltak.
Ha kedvezőbb az európai gazdasági környezet és/vagy nem hiszi azt, hogy megoldjuk az EUs eurómilliárdok nélkül, szerintem máig ő ülne a magyarok nyakán. Mert a többséget az érdekli, hogy neki anyagilag hogy megy.
Az elszámoltatás azért ilyen hangsúlyos, mert a többség nem jutott egyről a kettőre az elmúlt években. Ilyenkor különösen irritáló, hogy a tűzhöz közel ülők meg nagyon is.
Jó írás, de:
"Szóval amikor én egy politikust megítélek, akkor sokkal többet nyom a latba, hogy a közjót szolgálja-e, mindannyiunk által használható közösségi infrastruktúrákat épít-e, a környezetet próbálja-e ápolni, méltó lakhatást próbál-e teremteni, a dolgozó embereket védi-e a munkáltatóik kizsákmányolási kísérleteivel szemben, mint az, hogy amúgy elsikkasztott-e pár milliót, vagy mindenben betű szerint követte-e a közbeszerzési szabályokat."
vs.
"nem baj ha lop, a mi emberünk"
A két nézet nagyon hasonló.
A kérdés, melyik az igazabb, a szó ontológiai értelmében.
(Nem provokáció, hanem elgondolkodtat az írás: tehát jó!)
Kerülgethetjük a forró kását, de a korrupció akapvetően maga a kapitalizmus. A többi csak értelmezés kérdése.
Nekem igazából nem jött át az üzenet.
Addig persze megvan, hogy a kapitalista világrend kizsákmányoló, viszont mivel mind a kommunista, mind a szocialista modell minden kisérlete triviálisan és megkérdőjelezhetetlenül elbukott, ezen nincs sok rágódni való. Szabadság szerető ember csak a kizsákmányoló kapitalista rendszerben tud tartósan élni, a falansz megöl minket.
Márpedig az elit kontrollálatlan korrupciója is elviselhetetlen, tehát fontos újra meg újra példát statuálni, hogy nem tartható fent, pláne nem vállalható fel a nyílt korrupció. Ráadásul magyarország politikai elitje korábban sosem gazdagodott az Orbán rezsimhez fogható módon, tehát csak a korábbi kultúrális gyökereinkhez kell visszatérni.
A társadalom már egyébként is jó irányban halad. A rendőr már nem dolgozik saját zsebre, bírót sosem próbáltunk Magyarországon megvenni, ma már az orvosnál sem triviális alapelvárás a kenőpénz.
Van lehetőség az elitben is tisztulásra. Nem vagyunk Románia.
Akkor igazából kell még dolgoznom azon, hogy világosabban át tudjam adni az üzenetet. Mert amúgy a felsorolt példáim az igazságtalanul működő rendszereinkről (adózás, nagyvállalati túlhatalom stb.) szerintem a kapitalizmuson belül is orvosolhatók, szóval nem az az állításom, hogy kapitalizmus megdöntése vagy semmi.